Történelem - Népesség - Kultúra - Egészségügy - Sport - Vallás - Gazdaság - Infrastruktura - Jövõ

 

Vasvár

A város Vas megye déli részén, a Rába síksága és a folyóval párhuzamos dombhát találkozásánál helyezkedik el. Ezt a dombságot régebben Vasi-Hegyhátnak, ma már inkább Kemenes-hátnak nevezik. Közlekedési szempontból Vasvár adottságai jók, közvetlenül a város mellett halad a Budapest-Székesfehérvár-Veszprém irányból a rábafüzesi határátkelõhöz vezetõ 8-fõút, amelybõl itt ágazik le a 74-es fõút a Zalaegerszeg-Rédics irányába. A várost érinti a Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal is.
A terület éghajlata átmenetet képez az óceáni és a kontinentális éghajlat között, amelyet nagyban befolyásol az Alpok közelsége. Az országos átlagnál kissé hûvösebb és csapadékosabb idõjárás jellemzi. A területet borító õsi tölgyesek és bükkösök jelentõs része - az erdõirtások ellenére - máig fennmaradt.

Történelem

A város területén - Anonymus Gestája állításaival szemben - nem kerültek elõ jelentõsebb római emlékek, így a település kialakulásánál legfeljebb népvándorláskori (keleti germán, avar, szláv) elõzményekkel számolhatunk.
Vasvár az államalapítás idején a róla elnevezett Vasvár megye (Comitatus Castri Ferrei) központja lett. A település stratégiai jelentõségére utal a város határában induló és Gyõrvárig futó, ma is jó állapotban levõ ún. Római sánc, amely a korai magyar határvédelem legbelsõ vonala lehetett. A "vas" elõtag a város nevében egy speciális funkcióra utal , a nyugat-dunántúli vastermelés irányítására. A város közelében, a Rába-Csörnöc árterében üledékes eredetû gyepvasérc található.
Az ispáni vár a tatárjárás idején pusztulhatott el. A település elsõ temploma, a kör alaprajzú Szent-Erzsébet kápolna egészen a törökdúlásig fennmaradt.
A város már 1279-ban városi kiváltságokat - "fehérvári jogot" - kapott IV.(Kun) László királytól. A település fejlettségére utal az is, hogy már a tatárjárás elõtt megtelepedett a domonkos rend. A kolostort csak késõbb építették, az elsõ adat 1254-bõl származik, s a késõbbiekben csak részleges átépítésekkel alakított épületegyüttes fõ tömegében ma is õrzi akkori formáját.
A város hanyatlása a XIV. századtól kezdõdött, a szomszédos birtokosokkal folytatott perekkel. A XV. század elején Zsigmond király magánföldesúri kézbe adta.
A város címerének elsõ ábrázolása egy 1414-es pecséten maradt fenn.
A török veszély hamarosan betetõzte a város hanyatlását: a város a biztos védelmet nyújtó Rába-vonalon túl esett, biztonságát senki sem garantálhatta, jóllehet, a török sohasem hódoltatta meg, s az újonnan kialakított várban kisebb-nagyobb rendszerességgel katonaság is állomásozott. A lakosság és az intézmények - többek között a megyegyûlés és az esperesi káptalan - a jóval biztosabb Szombathelyre költöztek át.
A török kor egyik utolsó pusztítása és legjelentõsebb eseménye az 1664-es hadjárathoz kapcsolódik. A szentgotthárdi vereség után visszahúzódó törökök a Hegyháton vonultak el. Vasvárnál érte õket utol a császár követe, s itt kötötték meg - a hagyomány szerint Tretter-házban - a vasvári békét.
A török idõk pusztításai után a XVIII. század a hosszú pereskedések és a lassú fejlõdés idõszaka volt. A város a Festetich család birtokába került és már nem is nyerte vissza korábbi szabad királyi városi rangját.
Vasvár napjaikig is jól érzékelhetõ lemaradása a vasútépítések következménye, ugyanis hosszú ideig nem volt állomása a városnak a közelben vezetõ nyomvonal ellenére.
1886-ban Vasvár, Szentmihályfalva és Zsidófölde egyesült, illetve ez utóbbi két község beleolvadt Vasvárba.
Az 1920-as években a város jelentõs belsõ fejlõdésen esett át. A városkép máig meghatározó épületei - a Városháza, az Ipartestület, a Kolostor fõtér felõli szárnya, a polgári fiúiskola - szinte mind ekkor, illetve a harmincas évek legelején épültek, vagy kerültek átépítésre.
A várost a kommunista diktatúra és a szocializmus évtizedei alatt elkerülte az iparosítást, és mivel egyházias jellegû központ volt, talán tudatos hátráltatásról is beszélhetünk. Ebben a korban alakult ki az ingázók tömege.

Népesség

Vasvár a megye második legkisebb városa. Lakossága nagyon lassú ütemben, de fogy, illetve elöregedik.
Sajnos alacsony az iskolázottság, ami viszont az utóbbi idõben javulni látszik. Kevés az idegen nyelveken beszélõ is.
A munkanélküliség a Vasváron és térségében szorító gond, de még elviselhetõ és kezelhetõ állapotban van. Jelentõs elszívó hatás éri a térséget a környezõ városokból, ami szintén elõsegíti a munkanélküliség csökkentését.

Kulturális élet

A városban három fontos kulturális létesítmény található, a Dr.Bendeffy László Városi Könyvtár, a Városi Mûvelõdési Ház és a Helytörténeti Múzeum. Az elõzõ kettõt a város, az utóbbit pedig a megye tartja fenn.
Az egyesületek közül ki kell emelni a Vasvári Színi Egyletet, a Ziegfeld Táncstúdiót, a Libella Tánccsoportot és a Népdalcsoportot.
A város hivatalos lapja a Vasvári Újság, amely havi rendszerséggel jelenik meg.
Jelenleg az alapfokú oktatás egyetlen általános iskolában folyik. A középfokú oktatást a Postaforgalmi Szakközépiskola képviseli.
A településen 1983-tól mûködik a jelenlegi Városi Zeneiskola.

Egészségügy

A város egészségügyi ellátottsága teljesnek mondható, az alapellátáson kívül fogászat, ügyelet és járóbeteg szakellátást végzõ szakrendelõ is van. A városban egy, ügyeletet is ellátó gyógyszertár van.
Jelentõs elõrelépést jelentett a Mentõszolgálat telepítése Vasváron, 1991-ben.
Ugyanekkor jött létre a Családsegítõ és Gondozási Központ, amelyen belül mûködik az Idõsek Klubja is.
1995-ben megalakult a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány keretében mûködõ Mentálhigiéniés Mûhely.

Sport

1912 óta folyamatosan mûködik a Vasvári Sport Egyesület, jelenleg két szakosztállyal (labdarúgó és természetjáró). 1992-óta a futballisták a megyei I. osztályban játszanak. A Lurkó FC a gyermekkorúak körében népszerûsíti a labdarúgást.
1990 óta A Castrum Ferreum Szabadidõ SE szervezésében rendszeresen megrendezik a a férfi egyéni teniszbajnokságot.
A Teke Klub 1996-óta van jelen. A megyei bajnokságban játszanak.
Lövészklub is mûködik a városban, az MTTSZ Területi Lövészklub. Ennek keretében kap helyet a karate szakosztály is.
A Heghát 50 és Hegyhát 30 teljesítménytúrák 1983 óta szervesen hozzátartoznak a város sportéletéhez és országos hírnévvel is bírnak.
1997-ben rendezték meg elõször a Mindszenty Bíboros Emléktúrát.

Vallási élet

Vasvár katolikus város. Jelentõs búcsújáró hely. Augusztus 15-én Nagyboldogasszony-napi búcsút tartanak, szeptember 12-én Mária nevenapján kerül sor búcsúra a közeli Szentkútnál. Itt nyerte vissza ugyanis látását a forrás vizében megmosakodva Horváth Ferenc, egy megvakult huszár, valamikor az 1860-as években.
Vasvár egykori zsidó lakosaira a holocaust áldozatainak emelt emlékmû utal.

Gazdasági élet

Vasvár elsõsorban a kereskedelmi és a szolgáltató központ szerepét tölti be a Hegyháti régió területén, ahol a meghatározó szerepet mindig is a mezõgazdaság játszotta.
A városban ma mintegy 300 vállalkozás mûködik, ezek döntõ része egyéni vállalkozó. A jelentõsebbek közül ki lehet emelni egy gabonaforgalmi céget, egy gumigyártó üzemet, egy fuvarozási vállalkozást, két tüzépet, egy autószalont és szervízt, valamint egy panziót.
A gazdasági életnek hosszú távon húzóágazata lehet az idegenforgalom, melynek alapjait egy néhány éve létesült termálfürdõ és kemping vetette meg. A városban egy nagy bank és két biztosítótársaság tart fenn fiókot.

Infrastruktúra

Vasvár lakásai elektromos árammal és vezetékes vízzel gyakorlatilag mind el vannak látva. Ehhez képest a csatornázottság meglehetõsen alacsony, mindössze a lakások egyharmada van szennyvízcsatornával ellátva. A vezetékes gáz szintén ugyanilyen arányban van jelen a lakásokban, bár a hálózat az egész várost lefedi. A lakások egyötöde távfûtéssel van ellátva, ezt részben geotermikus energiából fedezik. A lakások felében van telefon, kábeltelevízió az egyötödében.
Összességében a város infrastrukturális ellátottságában fõleg a telefonok terén van lemaradás.

Jövõkép

Elsõrendû fontosságú lenne az új szennyvíztisztító megépítése, mely kistérségi feladatokat is átvállalna.
A városvezetés jövõképében az idegenforgalom fejlesztése szintén elsõsrangú feladat. Ezt szolgálja majd a városi arculat fejlesztése, a városközpont átépítése.
Az új kilátó és a város határában fekvõ X-XI.századi határsánc rekonstruált "Vaskapuja" érdekes látványosságként szolgál, de említhetõ a közeli és egyedülálló természeti kincs, a Jeli Arborétum is.
A Hegyháti táj szépsége, a természeti értékek a vadász- és lovasturizmus, a kerékpározást és a vadvízeket, a természetjárást kedvelõ turisták tömegeit csábíthatják ide. A térség kistelepüléses szerkezete elszórt látnivalóival kiválóan alkalmas az autós és kerékpáros kirándulások szervezésére, illetve a többnapos gyalogtúrákra.
Szinte kiaknázatlan még a termál turizmus is, amelyhez kapcsolódhat a gyógy-idegenforgalom vasvári megjelenése. A jövõkép fontos eleme a termál-fürdõ fejlesztése és a hozzátartozó kempinggé és szállóé.Talán a Szentkuti régi búcsújáró hely és a Mindszenty bíboros szülõhelyéhez kapcsolódó vallási turizmus felélesztésében is rejlik lehetõség.

 

Történelem - Népesség - Kultúra - Egészségügy - Sport - Vallás - Gazdaság - Infrastruktura - Jövõ