Alsóújlak

 

Lakosság száma: 665 fő

 

A Hegyhát északi csücskében, a Csörnöc-Herpenyő mellett fekszik Alsóújlak község. A táj eróziós völgyekkel tagolt, hullámos felszínű kavicstakarós fennsík, melynek földtani felépítésében beltavi üledékek, folyóvízi homok és kavics vesz részt. A község területe mérsékelten száraz, a napfénytartam eléri az 1900 órát. Ennek megfelően az évi átlagos középhőmérséklet 9,5 °C, a csapadék pedig többnyire 700 mm alatt marad. A vidék uralkodó talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

Első okleveles említése 1388-ból származik. Neve arra utal, hogy egy valószínűleg Árpád-kori birtokosnak új lakóhelye állhatott itt. Legfőbb nevezetessége a régi temetőben, a falun kívül álló román stílusú Szent Péter és Pál titulusú templom. Ipartörténeti emlék az egykori Bezerédj vízimalom és környéke. Századunk közepén még 1200-an éltek itt. Régebbi földesurai a Bezerédj, Farkas és Patyi családok voltak. A település 1986-tól a rendszerváltozásig átmenetileg Vasvárhoz tartozott.

A község intézményi és humán infrastruktúráját jelentősen befolyásolja az a tény, hogy csak nemrég vált ki a városból.

A vállalkozási aktivitás a településen kicsi, hiszen összesen 13 vállalkozás működik, ez 18,6/ezer főt jelent, ami jóval a megyei átlag alatt van. A vállalkozásokból kettő kft formában működik, de mindkettő 11 főnél kevesebbet foglalkoztató cég, az egyik Styl Ruhagyár varrodája, a másik építőipari vállalkozás. Az egyéni vállalkozók a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és az építőiparban tevékenykednek.

A község gazdasági életének fontos ágazata a turizmus: a 8-as út nagy átutazó forgalmát kihasználva működik egy 18 férőhelyes panzió, melynek szolgáltatásait egyharmad részben külföldiek veszik igénybe. Az idegenforgalom további növekedéséhez járulhatnak hozzá a település műemlékei, az 1456-ban, gótikus stílusban épült Szent István templom és a már említett román stílusú kápolna, valamint a környék természeti adottságai kínálta lehetőségek, az Öreg-hegyi és az Ős-hegyi túrázás, a halban gazdag Rába és a Csörnöc vízi sportlehetőségei és a helyi panzió lovas-szolgáltatása.

 

Önkormányzat: 9842 Alsóújlak, Csurgó utca 15/A, Tel.: 94/573-120

 

Andrásfa

 

Lakosság: 308 fő

 

A Hegyhát déli részén, a Sárvíz és annak kisebb mellékágai által közrefogva áll Andrásfa község.

A Zala irányába lankásan lejt a térszín. A felsőpannon üledékek jelentős mennyiségben nem tartalmaznak ásványkincset. A község területe mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz., a napfénytartam eléri az 1850 órát. Ennek megfelelően az évi átalagos középhőmérséklet 9,5 °C, a csapadék pedig többnyire 700 mm körüli. A vidék uralkodó talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

Határában őskori leletek is előkerültek. Első okleveles említése 1404-ből származik, ennél régebbi lehet, mert a falva utótagú települések ismereteink szerint zömmel az Árpád-korból származnak. Neve egy talán ekkor élt András birtokosra utal. Földesurai a Bolla és a Farkas családok voltak. Szőlőtermelő, nyugodt, csendes falu. Az 1990-ig létezett tanácsrendszerben a győrvári közös tanácshoz tartozott.

A falu hagyományosan mezőgazdaságból él, ez látszik a foglalkozási szerkezeten is. Sok az eljáró is, akik Zalaegerszegen, Vasváron és Szombathelyen dolgoznak.

A községben összesen 9 vállalkozás működik, mind egyéni vállalkozás, a feldolgozóipar és a szállítás terén. A helyi gazdaság a településen igen súlytalan. Mivel idegenforgalom gyakorlatilag nincs a településen, nem működik sem kereskedelmi szálláshely, sem vendéglátóegység. A helyi igények szűk alapellátását két kiskereskedelmi üzlet nyújtja.

 

Önkormányzat: 9811 Andrásfa, Petőfi Sándor utca 15. Tel.: 94/373-001

 

Bérbaltavár

 

Lakosság: 639 fő

 

A két település egyesüléséből született Bérbaltavár a Vasi-Hegyhát délkeleti csücskében, egy kis patak völgyében fekszik. Hegyhát-Kisbér egy patak partján, Baltavár pedig a forgalmas út mentén alakult ki. Központi fekvésének köszönhetően szomszédai felé jók a kapcsolatok, csak Olaszfától zárják el a szőlőhegyek.

Mindkét alkotó település középkori eredetű, templomaik azonban tűzvész miatt pusztultak el. Byr helységet, amely a középkorban Töttös, Hegyes és Altal Byr néven szereplő három közeli településből alakult ki, egy XIII. század végi oklevél említi először. Baltavár egykor az elpusztult Martonfa plébánia filiálisa volt. Ma csupán a temető és a körülötte álló pár ház őrzi az egykori község nevét: Martonkertnek hívják. 1754-ben a régi templom helyén gróf Festetich József tábornok felépítette a ma is meglevő templomot. Kegyúri jog révén a templom alatti kriptában nyugszik gróf Festetich József. Később idetemették a zalabéri Horváthot majd Turn und Taxis herceget is. Mária Terézia uralkodása idején a baltavári település földesura gróf Festetich Pál volt, a kisebb földeken pedig kisebb birtokosok osztoztak. Kisbér már ekkor híres volt boráról, búzájáról. Herceg Turn und Taxis Miksa Egon felvirágoztatta a falu mezőgazdaságát. A 3000 holdas birtokon intenzív gazdálkodás folyt, a hercegi uradalom híres volt telivér és félvér lótenyésztéséről.

1911-ben Úri Kaszinó alakult, a helybelieken kívül szombathelyi, vasvári és zalaegerszegi urak is tagjai voltak. 1935-ben egyesült Baltavár és Hegyhát-Kisbér, és ettől fogva a Bérbaltavár nevet viselte. Ekkora ugyanis a két település teljesen összeépült.

A település gazdasági bázisa hagyományos szerkezetű, a vállalkozói aktivitás közepes. Összesen 21 vállakozás működik, 3 társasági, 18 egyéni vállalkozói formában. Az egyéni vállalkozók zöme a mezőgazdasággal és a kereskedelemmel foglalkozik.

A község idegenforgalmi fogadóképessége fejlesztésre vár: ninccs kereskedelmi szálláshelye, vendéglátóipari üzlete s a kiskereskedelmi egységek is csak a helyi igények kielégítését szolgálják. 

A település mezőgazdasági lehetőségei és természeti szépsége jó lehetőségeket biztosíthat a szőlőtermelés további fejlesztéséhez és a falusi turizmus kialakításához.

 

Önkormányzat: 9831 Bérbaltavár, Arany János u.17. Tel./fax: 94/376-000, 376-023

 

Intézmények:

Háziorvosi rendelő, Arany J. u. 9., Tel.: 94/376-001

Háziorvosi rendelő Rákóczi F. u. 62

Körjegyzőség, Arany J.u. 17. Tel.: 94/376-000

Gyógyszertár, Rákóczi u. 15., Tel.: 94/376-006

Általános Iskola, Rákóczi u. 76., igazgató: Horváth Józsefné

Napközi Otthonos Óvoda, Béke u.5, Tel.: 94/376-203, óvodavezető: Velladics Józsefné

Bérbaltavári Plébánia, Arany J. u.15., 94/376-074, Bérbaltavár, Nagytilaj és Mikosszéplak római katolikus lakosságának lelki gnodozása

Bérbaltavári Posta, Rákóczi u. 30. Tel.:94/376-010, postavezető: Hodvogner Jenőné, nyitva: hétfőtől péntekig, 8-16 óráig

ÁFÉSZ vegyes bolt, Mindszenty u.18., Tel.:94/376-146

ÁFÉSZ vegyes bolt, Rákóczi u.15., Tel.:94/376-004

Tőkés Józsefné fodrász, Rákóczi u. 57., Tel.: 94/376-114

Balatonboglári Rt., Hegyalja út, Tel.:94/376-128

 

Csehi

 

Lakosság: 322 fő

 

A Vasi-Hegyhát keleti csücskében fekszik Csehi község. Vasvártól keletre, a Zala megyei határhoz közel, három irányból megközelíthető helyen található. A táj eróziós völgyekkel tagolt, hullámos felszínű kavicstakarós fennsík. A Zala irányába lankásan lejt a térszín. A falut övező dombokon szőlőhegyek találhatóak.

A főutaktól távolabb, Vasvártól keletre elhelyezkedő falu első említését 1217-ből ismerjük. Árpád-kori cseh telepesek hozhatták létre. A szőlőhegyen több régi boronapince látható.

A község szerény humán infrastruktúrával rendelkezik, a postahivatal mellett csak könyvtár és kultúrház van a faluban.

A vállalkozói aktivitás és cégsűrűség a községben viszonylag csekély, mindössze 8 egyéni vállalkozás működik. Közülük 2-2 az építőipar, kereskedelem és mezőgazdaság, 1-1 pedig a turizmus és az ingatlanügyek terén.

A község idegenforgalmi fogadóképessége gyenge: nincs igazi kereskedelmi szálláshelye, vendéglátóipari üzlete s a kiskereskedelmi egységek is csak a helyi igények kielégítését szolgálják. Látnivalót az egyhajós szentélyű műemlék templom és egy, a szőlőhegyen található kontyolt, zsúpfedelű boronapince kínál látnivalót. A lovasiskola lovaglási lehetőséget nyújt, de van vadászati és horgászati lehetőség is.

 

Önkormányzat: 9833 Csehi, Petőfi Sándor utca 57., Tel.: 94/376-011

 

Intézmények: Csehi Fiókposta, Petőfi u. 94. Tel.:94/376-015, Postavezető: Törökné Rumi Zsuzsanna, NyitvA: hétfőtől péntekig 8-10 és 12-15 óráig.

Közös Önkormányzati Alsó tagozatos Iskola, Csehi-Csehimindszent, Fő u.47., Igazgató: László Jánosné

Közös Önkormányzati Óvoda: Csehimindszent, Arany J. u.4., Óvodavezető: Fukszberger Imréné, Tel.:94/376-026

 

Csehimindszent

 

A Hegyhát keleti felében, a Széplak- és Kutyori-patak mentén fekszik Csehimindszent község, a vizektől biztonságos magasságra, egy kisebb háton. Csehihez hasonlóan Vasvártól keletre, a Zala megyei határhoz közel, három irányból megközelíthető helyen található.

A község területe mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, a napfénytartam eléri az 1900 órát. Ennek megfelelően az évi átlagos középhőmérséklet 9,5 °C, a csapadék pedig többnyire 700 mm alatt marad. A vidék uralkodó talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

Az egykori Mindenszent községről egy 1314-ből származó oklevélben olvashatunk először Mindenszentek tiszteletére emelt ősi templomára utalva. Erről a templomról és a plébániáról még az 1359. és 1372. évekből is találhatók okiratok. A falu nevét többnyire együtt említik Pogh településsel, amely a mai Potypusztával azonos; jelenleg Csehmindszent része. A községnek említésre méltó történelmi múltja nincs, de régi magyar kisközség, ahol sok évszázaddal ezelőtt már szorgalmas, gazdálkodó emberek éltek.

Mindszenty bíboros szülőfalujában 1920-ban laktak a legtöbben, 941-en. A gyönyörű fekvésű hegyháti falu jelenlegi népessége 464 fő. Ez elsősorban az elvándorlásnak köszönhető, hiszen kevés munkaalkalmat találnak helyben az emberek. Ez a folyamat a rendszerváltás után is folytatódott.

A község annak köszönheti 10 tantermes általános iskoláját, hogy a környező falvak számára itt létesült körzeti tanintézmény.

A falu határárban található egy eredetileg barokk, de azóta átépített műemlék kastély. A falu más szempontból is vonzó lehet: Mindszenty (Pehm) József hercegprímás szülőfaluja.

A faluban 5 gazdasági társaság és 13 egyéni vállalkozás működik. A gazdasági társaságok közül 1 eléri a középvállalkozói szintet, az egyéni vállalkozók kereskedelemmel, agrártermeléssel és építőipari tevékenységgel foglalkoznak.

 

Csipkerek

 

Lakosság: 465 fő

 

A Vasi-Hegyhát legészakibb csücskében, a Kutyori-patak forrásánál fekszik Csipkerek község. Az eredetileg egyutcás falu a 8-as-87-es utak útkereszteződésétől mintegy 7 km-re délkeletre található. A falu határa a Rába és a Zala közötti vízválasztó is, de a község területéről a Zala irányába lejt a térszín. A község területe mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, a napfénytartam eléri az 1900 órát. Ennek megfelelően az évi átlagos középhőmérséklet 9, 5 °C, a csapadék pedig többnyire 700 mm alatt marad. A vidék uralkodó talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A domborzati viszonyok és a gyenge talajadottságok miatt az erdő mellett a szőlőhegyek igyekeznek hasznosítani a természeti adottságokat.

A település első okleveles említése 1314-ből származik. A helységnév csipkebokros kör alakú erdőre utal. Lakói telepesek, a többségük törpebirtokos. Birtokosa a szombathelyi és a vasvári káptalan volt. A község az 1990-ig létezett tanácsrendszerben a csehmindszenti közös tanácshoz tartozott.

A faluban összességében sok a vállalkozás, hiszen 13 működik, s a vállalkozási aktivitás is közepes. A legtöbb a mezőgazdaság terén működik. A településen az idegenforgalom ez idáig nem igazán volt jelen, így kereskedelmi szálláshelyek, vagy a helyi igényeken túlmutató vendéglátóhelyek nincsenek.

A fejlesztési elképzelések között szerepel a vezetékes gáz kiépítése és a csatornázás a környező településekkel közösen.

 

Önkormányzat: 9836 Csipkerek, Dózsa György u. 2., Tel.: 94/376-211

 

Intézmények:

Csipkerek Fiókposta, 9836 Csipkerek, Dózsa u. 2., Tel.: 94/376-033

Önkormányzati Óvoda, 9836 Csipkerek, Rákóczi F.u.26., Óvodavezető: Rák Gyöngyi

Általános Iskola, 9836 Csipkerek, Rákóczi u. 26., Igazgató: Némethné Mészáros Marianna

 

Egervölgy


Lakosság: 439 fő

A Kemeneshát középső részén található Egervülgy község. A falut a XVIII. század közepén alapította Szluha György gróf, 38 német család betelepülésével.

A falu neve égerfákkal benőtt völgyre utal. A falu barokk stílusú templomának kertjében XIX. század eleji Szentháromság-szobor áll.

A lakosság meglehetősen leöregedett, az aktív keresők aránya csupán 40%, zömük férfi és döntőrészben fizikai foglalkoztatott. A keresők zöme a mezőgazdaságból él. A faluban hat egyéni válallkozás működik.A helyi kiskereskedelem és vendéglátóipar a helyi igények kielégítésére elég.

Turisztikai látványosságot a templomon és a Szentháromság-szobron kívül a színes házak és az úgynevezett GRAFFITI falu jelent. Ez utóbbi az évente megrendezésre kerülő GRAFFITI rendezvény hagyatéka.


Önkormányzat: 9684 Egervölgy, Kossuth Lajos u. 59., Tel.: 94/376-035


Intézmények:

Egyervölgy Fiókposta

Kultúrház

Könyvtár

Általános Iskola


Gersekarát

A Hegyhát déli részén fekvő Gersekarát két falurészét a Sárvíz egyik ága választja el egymástól. A megye déli részén levő település mindkét része egy-egy útifalu. Gerse és Karátföld egyesítése után a térség kisközpontja alakult, amit a négy irányban is meglevő közlekedési kapcsolatok is indokolnak. Vasvár csak 11, Körmend csak 16 km-re van.
A település Gerse és Karátföld 1950. évi egyesítésével jött létre. Gerse első okleveles említése 1272-ből származik, Karátföldé pedig 1313-ból.Földesurai a Festetics grófok voltak.
A falu határában szőlőhegyek találhatóak, hangulatos pincékkel, a Sárvíz-patak vizét pedig mesterséges tóvá duzzasztották.
A falu hagyományosan mezőgazdaságból él, bár a településen postahivatal, fogászat, óvoda, iskola, könyvtár, kultúrház, sportegyesület és teleház is van.
Összesen 20 vállalkozás van a faluban. A gazdasági társaságok közül a legjelentősebb a Gersekarát és Vidéke Mezőgazdasági Szövetkezet. A sporthorgászatot az Olimpia Kft. teremtette meg, a tó partján ugyanis valóságos horgászparadicsom alakult ki. A vendéglátás és a kiskereskedelem viszont csak a helyi igények ellátását biztosítja.

Önkormányzat: 9813 Gersekarát, Béke u. 12., Tel: 94/373-004

Intézmények:
Gersekarát Posta
Általános Iskola
Napközi Otthonos Óvoda
Könyvtár
Kultúrház
Teleház

Győrvár

Lakosság: 726 fő

A Sárvíz és annak több mellékvize által közrefogva, a Vasi-Hegyhát déli peremén, a Zala megyei határra szorulva fekszik Győrvár. A 74-es út mentén, viszonylagosan kedvező fekvését kihasználva, több kisebb község központjaként funkcionál. Elérhetőségén tovább javít a Szombathelyet és Zalaegerszeget összekötő vasútvonal, amely a falu mellett húzódik.
A település első okleveles említése 1255-ből közismert. Nevét egy György nevű birtokos váráról kapta. Határában 1706. november 6-7-én az Andrássi István, Bezerédj Imre és Béri Balogh Ádám vezette kuruc hadak győzelmet arattak a császári csapatok felett. A csata emlékműve a 74-es út mentén látható.
Bár a falu mindig is a Hegyhát déli részén mikrocentrumnak számított, sokan ingáznak a munkavállalók közül, jelentős részben Zalaegerszegre. A foglalkozási szerkezetből adódóan a település munkaerőt vonz is. Az aktív keresők közel fele a tercier ágazatokban dolgozik.
A falu számos intézménye mellett a civil szerveződések is megjelentek, helyi újságot is adnak ki. A kultúrházat, amely Teleház is egyben, Makovecz Imre tervezte.
A vállalkozói aktivitás közepes a településen. A turizmus fejlődőben van, a közelmúltban felépített Faluház egyre több kulturális rendezvénynek ad otthont, helyszíne a Hegyháti Napok rendezvény sorozatának, illetve a település baráti köre által szervezett, főként hagyományőrző programoknak (húsvéti locsolkodás, májusfa állítás,

Önkormányzat: 9821 Győrvár, Balogh Ádám utca u. 85., Tel.: 94/373-017

Intézmények:

MÁV Győrvár Megállóhely

Győrvár Posta

Általános Iskola Óvoda


Hegyhátszentpéter

Lakosság: 203 fő

A sárvíz több ágától ölelten, a Vasi-Hegyhát déli peremén fekszik Hegyhátszentpéter, Vasvártól 11-km-re délre, nem messze a 74-es főközlekedési úttól.
A sárvíz mentén elhelyezkedő település első okleveles említése 1381-ből származik, nevét templomának védőszentjéről kapta. Legérdekesebb látnivalója a Béke utca 86-88 szám alatti népi műemlékegyüttes. A szépen festett, faragott faoromzatú lakóház 1891-ben épült. Értékes berendezése hűen szemlélteti a Hegyhát falvainak száz évvel ezelőtti hagyományos életét.
A falu társadalmát jelentős részben aktív keresők alkotják, a foglalkoztatási gondok nem jelentősek. A keresők fele ingázik, sokan a szomszédos Zala megyébe. A legtöbben a mezőgazdaságban dolgoznak.
A falu nagyságához mérten a kulturális szférát egyedül a könyvtár képviseli.
A népi lakóházon kívül még az egykori kovácsműhely érdemel említést mint érdekes látnivaló.

Önkormányzat: 9821 Hegyhátszentpéter, Béke u. 56., Tel.: 94/373-023

Kám

Lakosság: 482 fő

Kám község a Rába-völgy középső részén fekszik, a Rábától a Csörnöc-Herpenyő választja el. A 8-as és a 87-es főút találkozásánál kiemelkedően jó közlekedésföldrajzi helyzetben található, hiszen Vasvár csak 10 km-re van, a megyeszékhely pedig 26 km távolságban fekszik.
Ennek a kemenesalji településnek az első okleveles említése 1292-ből származik. Neve Kán honfoglalás kori vezér egykori szállására utal. Az azóta lebontott Bezerédj-kastélyban hosszabb időt töltött Kisfaludy Sándor költő. A község határában található a híres Jeli Arborétum.
A településen magas a gyermekkorúak aránya, ami kedvező kormegoszlásra utal. A népesség iskolázottsága is kedvező. Ennek is köszönhető, hogy jelenleg gyakorlatilag nincs munkanélküliség. A községnek jelentős munkaerővonzás is van, többen járnak ide, mint ahányan az itt élők közül helyben dolgoznak. A keresők általában a mezőgazdaságban dolgoznak.
A kis népességű faluban csak óvoda van, iskola nincs.
A helyi gazdaság bázisai a Kisfaludy Sándor Mezőgazdasági Szövetkezet valamint a Meindl Ipari és Kereskedelmi Kft. A gazdasági társaságok mellett még számos egyéni vállalkozás is működik a faluban. A fontos útkereszteződés miatt két benzinkút is van, de a többi kiskereskedelmi egység alapvetően a helyiek ellátást vállalja.

Önkormányzat: 9841 Kám, Kossuth Lajos u. 26., Tel.: 94/376-038

Intézmények:
Orvosi rendelő
Posta
Óvoda
Könyvtár
Kultúrház

Mikosszéplak

Lakosság: 400 fő

A Széplaki-patak két oldalán elhelyezkedő, nevéhez méltóan szép fekvésű Mikosszéplak a Vasi-Hegyhát keleti szélén fekszik. A megye délkeleti sarkában, a városoktól messze található, egyedül Vasvár van elérhető közelségben (19 km). A község keleti határát a Szajki-tavakká felduzzasztott Csörgető-patak képezi, de délnyugatról is vízfolyás határolja.
A település első okleveles említése 1279-ből származik. A község régen Széplaknak hívták, földesura a báró Mikos család volt. Határában látható a romantikus stílusú Mikos-kastély. Hatalmas park övezi, több régi halastóval.
A megyében Mikosszéplakon az egyik legnagyobb probléma a foglalkoztatás. Alig dolgoznak helyben az aktív keresők közül, a döntő többség ingázik a munkahelyére. Számottevő a Zala megyébe eljárók száma is. A foglalkozási szerkezet ipari jellegű, a keresők közel fele az iparban helyezkedett el.
A kis faluban működő 13 vállalkozás viszonylag nagy vállalkozói aktivitást jelent. A két gazdasági társaság közül a Magyar Kőfejtő Kft. a jelentősebb.
A kedvező idegenforgalmi adottságokkal rendelkező település fő vonzerejének a közelben található, fürdőzésre, horgászásra alkalmas Szajki-tavak rendszere (kiépített stranddal, kempinggel) és a Jeli Arborétum tekinthető. A vendéglátás területén a helyi igényekre épített kiskereskedelmi boltokon kívül az önkormányzat finanszírozásában épített turistaház nyújt szolgáltatást.

Önkormányzat: 9835 Mikosszéplak, Rákóczi Ferenc u. 88., Tel.: 94/376-051

Intézmények:

Turistaház
Strand
Kemping
Kultúrház
Könyvtár
Fiókposta
Plébánia

Általános Iskola

 

Nagytilaj

Lakosság száma: 191 fő

A kis népességű Nagytilaj a falu nevét adó patak partján, a Vasi-Hegyhát délkeleti szegletében található. A Kistilaj és Hervadtfa egyesüléséből született kisközség a megye déli, délkeleti sarkában van, kifejezetten eldugott helyen. A község területe mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves.
A nyugodt, félreeső helyen elhelyezkedő település első okleveles említése 1283-ból származik. A középkorban még külön település volt Kistilaj és Hervadtfalva is.
Határában szőlőhegyek találhatók.
A munkaerőpiaci problémák igen jelentősek. A megyei átlag háromszorosa a munkanélküliség, mely 1997 végén közel 20%-os volt. Az aktív keresők közül kevesen dolgoznak helyben, az eljárók aránya 70%, közülük sokan Zala megyében találtak munkát. Sajátos a foglalkoztatási szerkezet. Rendkívül kevesen tevékenykednek az iparban, míg a mezőgazdaságban és a tercier ágazatokban a keresők 40-40%-a dolgozik.
A szép, de félreeső helyen fekvő településen postahivatal, kultúrház és könyvtár működik.
Az öt vállalkozás mindegyike egyéni. A kisközségbe belépő turistáknak többféle látnivalót is kínál: szőlőhegyén található ma is termő évszázados szelídgesztenyefa, védett vadvirágok
(lila és fehérvirágú kikerics, kakasmandikó), a szőlőhegy kápolnájának hagyományos búcsúja.


Önkormányzat: 9832 Nagytilaj, Béke u. 32. Tel.: (94) 376-353

Intézmények: postahivatal, kultúrház, könyvtár

Olaszfa

Lakosság száma: 516 fő


Olaszfa a Verna-patak partján, több, a Vasi-Hegyhát északi széléről a Zala völgye felé igyekvő kisebb vízfolyás találkozásánál fekszik, dombok, keletről szőlőhegyek között.
A mai település Kozmafa és Olaszka 1941. évi egyesítéséből keletkezett. A település első okleveles említése 1244-ből származik. Határában szőlőhegyek találhatók.
Évek óta a megyében itt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta.
A község humán infrastruktúráját egy postahivatal, óvoda (17 gyermek, 2 pedagógus), általános iskola (9 tanárra 74 iskolás jut), könyvtár és kultúrház jelenti, ami a falu népességszámához képest kielégítőnek, sőt jónak mondható.
A faluban összesen 2 vállalkozás működik, s az aktivitás is jóval a megye községeinek átlaga alatt van, gazdasági súlya egyiknek sem jelentős. Mindkét gazdasági társaság mezőgazdasági profilú. A község kiskereskedelmi-vendéglátási szolgáltatásait egy élelmiszerüzlet és egy italbolt képviseli, elsősorban a helyi lakosság ellátása céljából.

Önkormányzat: 9824 Olaszfa, Ady Endre u. 15., Tel.: (94) 373-006.

Intézmények: postahivatal, óvoda, általános iskola, kultúrház, könyvtár

Oszkó


Lakosság száma: 710 fő

Oszkó a Vasi-Hegyhát északi részének egy, a Zala felé lejtő behorpadásában, medencéjében fekszik. A megye délkeleti részén, a Vasvár és a keleti vonzáskörzetéhez tartozó falvak közlekedési kapcsolata szempontjából kulcsfontosságú helyen található a község. Nemcsak a város, de az azon átmenő 8-as és 74-es főutak is közel vannak (6 km).
A vasvári térség egyik medencéjében fekvő település első okleveles említése 1217-ből származik. Mai formájában Alsó- és Felsőoszkó 1941. évi egyesítésével jött létre. Határában
Őskori halomsírokat ismerünk. A szőlőhegyen múlt századi népi pincék találhatók.
A korstruktúra főbb mutatói megegyeznek Vas megye falvainak átlagával. Nagyságához és funkcióihoz képest kevés a diplomások száma. Alacsony a lakosság gazdasági aktivitása, az aktív keresők aránya 38,0%, míg ettől alig marad el az inaktív népesség. A munkaerőpiac nyugodtabb, mint általában a térségben. A munkanélküliség alacsonyabb a kistérségi átlagnál, és megegyezik nagyjából a megyei értékkel. A településen jelentős számú munkahely található, ezért a keresők fele helyben dolgozik, sőt sokan járnak Oszkóba munkát vállalni. Hagyományosan az agrártermelés foglalkoztatja a legtöbb embert.
A község méretéhez képest fejlett a humán szféra intézményhálózata, hiszen postahivtal, körzeti orvosi rendelő, óvoda, általános iskola (11 tanár és 60 tanuló), kultúrház és önyvtár is működik a faluban. Ezeken kívül helyi újság is szolgálja a közösségi életet, melynek élénkségéről a két egyesület, a tűzoltó egyesület és a hegypásztor-kör tanúskodik.
A gazdasági aktivitás a településen nagy, a gazdaság helyi bázisát 8 társas és 18 egyéni vállalkozás jelenti. A legnagyobb foglalkoztató az Oszkó Környéki Gazdálkodók Szövetkezete és a Holzwerk Kft. -faüzem. Jelentős még a Stefy Cipőfelsőrész-készítő Kft.
A falu szőlőhegyén a XIX. sz-i népi pincék,présházak mellett háromszáz éves, védett tölgy is látható.

Önkormányzat: 9825 Oszkó, Rákóczi Ferenc u. 79.

Intézmények: postahivatal, orvosi rendelő, óvoda, általános iskola, kultúrház, könyvtár


Pácsony

Lakosság száma:349 fő

Pácsony a Vasi-Hegyhát északi részében, egy, a Zala völgye felé lejtő medencében fekszik. Vasvár délkeleti szomszédja, megye déli részén, a 74-es úttól nem messze található. Vasúton és közúton egyaránt közel van a város.
A vasi hegyhát Kemenes nevű medencéjében fekvő település első okleveles említése 1217-ből származik. 1995-ben a település elnyerte a Virágos Magyarországért országos verseny első helyezését. A község lakosa az országosan ismert fafaragóművész, Magyar Lajos.
Pácsony kistérségi jelentőségű közlekedési funkciója révén jelentős munkaerővonzást
gyakorol környezetére is. Az aktív keresők fele helyben dolgozik, de több mint háromszor
ennyien máshonnan járnak be a faluba dolgozni. Extrém a település foglalkozási szerkezete is,
A keresők 2/3-át a tercier szektor foglalkoztatja.
A kis község humán infrastruktúrája részben az alacsony lakosságszám, részben a két
nagyobb szomszédos település jobban kiépült intézményhálózata miatt szegény, hiszen a
postahivatal és kultúrház mellett csupán könyvtár működik a faluban. Az önszerveződés erejét mutatja, hogy 1996-ban a község elnyerte " A megye legszebb faluja˝ címet.
Hosszú ideje a MÁV a legnagyobb munkáltató, és a helyi gazdaság legfőbb bázisa. A cég átalakult MÁV-Eiffel Fémszerkezetgyártó Kft-vé. Ezen kívül még két betéti társaság és hét egyéni vállalkozás működik a községben. A faluban nagy hagyománya van a porták virágosításának: 1995-ben a Virágos Magyarországért versenyen első helyezett lett a település.


Önkormányzat: 9832 Pácsony, Kossuth Lajos u. 91. Tel./fax: (94) 373-037


Intézmények: vasútállomás, postahivatal, kultúrház, könyvtár

 

Petőmihályfa

Lakosság száma: 270 fő

A Vasi-Hegyhát középső-déli részén fekvő községet nyugatról és délről a Sárvíz, a Zala felé futó patak határolja. A megye déli részén, Vasvártól alig 9 km-re délre található.
A Sárvíz mentén elhelyezkedő település első okleveles említése 1308-ból származik.
A szőlőhegyen látható a barokk Szent Bertalan-kápolna. Nagyon régi időből származó templomának keletkezéséről pontos adatunk nincs. Régi földesura a Festetics-család volt. Műemléki védettséget élvez a Barkóca-hegyen és az Öreg hegyen több népi pince és présház.
A Sárvíz-patak mellett található a középkori Márványkő vár helye, árkai ma is jól láthatók.
A falu népessége csak kis mértékben öregedett el.
A település humán infrastruktúrája a postahivatalból és a könyvtárból áll, de a kicsiny óvoda meglétének köszönhetően (26 gyerek, 2 pedagógus) mégis meghaladja a minimális szintet.
A kicsiny faluban a 10 működő vállalkozás nagy gazdasági aktivitást mutat. A település idegenforgalmi vonzerejének számít az a több mint fél tucat műemlék jellegű, illetve városképi jelentőségűként védett egyházi épülete (Szent Bertalan nevét viselő barokk kápolna), és pincéi, présházai a községhez tartozó Öreg-hegyen. A nép építészet eme remekei között hajlított, boronafalas, zsúptetős emlékeket egyaránt láthatunk.


Önkormányzat: 9821 Petőmihályfa, Kossuth Lajos u. 6. Tel: (94) 373-018

Intézmények: postahivatal, óvoda, könyvtár


Püspökmolnári


Lakosság száma: 962 fő

A három község összeolvadásából kialakult falu a Rába partján áll, a folyó és a Gyöngyös-sík közötti teraszvidék délkeleti szélén, mely a Gyöngyös-síktól egy meredek szintlépcsővel válik el, majd a Rába felé, hordalékkúp jelleggel lejt tovább. A megye déli részén, Vasvár és Szombathely között fekszik a falu. Elérhetőségében sokat javít vasútállomása, de a 8-as és 87-es főutak sincsenek messze. A szomszédos, a Rába másik partján levő Vasvártól 9 km választja el.
A település Püspöki, Szenttamás és Molnári egyesítésével jött létre. Közülük Molnárit említik legrégebben, 1275-ben. Püspöki a középkorban a győri püspök birtoka volt.
A foglalkozási szerkezet részben átstrukturálódott, de a mezőgazdaságban még elég sokan dolgoznak.
A község humán intézményi hálózata megfelel az elvárhatónak: a postahivatal mellett óvoda, általános iskola, könyvtár és kultúrház működik a községben. A sportkör jelentős tényező a település, és a megye életében is.
Az utóbbi 2-3 évben jelentősen fokozódott a vállalkozói aktivitás, melynek mértéke már kisvárosi szintű. Ezer főre 47 vállalkozó jut. A legnagyobb foglalkoztató a Rába Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és a Rodler Állatforgalmazó Kft. Említésre méltó még az újonnan alakult, tercier ágazatban működő Maria International Group Kft., Marie-Modell Kft. És a Tibex Bt. Jelentős még a Puma-Hungaria Kft. A település kultúrtörténeti emléke a műemlék jellegűként védett népi méhese.


Önkormányzat: 9776 Püspökmolnári, Kossuth Lajos u. 81. Tel.: (94) 379-041

Intézmények: vasúti állomás, postahivatal, óvoda, általános iskola, könyvtár, kultúrház

Rábahidvég


Lakosság száma: 1099 fő

Rábahidvég a Rába partján áll, a folyó és Gyöngyös-sík közötti teraszvidék délkeleti szélén, mely a Gyöngyös-síktól egy meredek szintlépcsővel válik el, majd a Rába felé, hordalékkúp jelleggel lejt tovább. A megye déli részén, a 8-as út hídjánál található a község, kifejezetten jó közlekedés-földrajzi helyzetben, hiszen Vasvár csak 5 km-re van tőle.
A település első okleveles említése 1265-ből származik. Nevét arról a hídról kapta, melyen keresztül a Vasvár felől Németországba menő forgalom bonyolódott. Az újkorban mezőváros volt, sok kisnemes lakta. Több kúriája ma is látható. Középkori kastélyát 1532-ben a törökök elpusztították, a mai épület koraújkori eredetű. Előbb a Polányiaké, a múlt század végén a báró Seebach családé volt.
A község humán erőforrásai kedvezőek. A népesség fiatalabb korstruktúráú, mint a megye falvai általában. A helyi munkaerőpiacon magas a munkanélküliek száma. Az aktív keresők közel 60%-a nem helyben dolgozik, hanem eljár, zömmel Szombathelyre és Vasvárra.
A község 1000 főt meghaladó népessége lehetővé teszi a nagyságkategóriájában teljesnek mondható intézményhálózat fenntartását, hiszen a postahivatal mellett körzeti orvosi rendelő, óvoda, általános iskola, kultúrház és könyvtár is működik.
A helyi gazdaság még nem túl erős de fejlődik, főleg a hagyományos ágazatokban. Bázis, s egyben legnagyobb foglalkoztató cég a Mezőgazdasági Szövetkezet, ahol 51 főnél többen dolgoznak. A Rába folyó menti falu nagy forgalmat bonyolít: ezt kihasználva több mint egy tucat kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzlet működik. A turistáknak látványosságot a római katolikus templom, és a folyóparti, gazdag élővilág jelenthet.


Önkormányzat: 9777 Rábahidvég, Bertha Gy. u.13. Tel./ fax: (94) 370-023

Intézmények: postahivatal, orvosi rendelő, óvoda, általános iskola, kultúrház, könyvtár


Sárfimizdó

Lakosság száma: 126 fő
Az aprócska Sárfimizdó a Sárvíz forrásánál, a Vasi hegyhát déli peremén fekvő község.
A Vasi-Hegyhát területén elhelyezkedő település első okleveles említése 1264-ből származik. Nevét onnan kapta, hogy a Sárvíz forrásainál keletkezett falu eredeti lakói királyi mézadók voltak. A középkorban kisnemesek lakták. Határában víztározó épült, és szőlőhegy is található itt.
A népesség nagyfokú elöregedése következtében nagyon alacsony a gazdasági aktivitás, a keresők aránya csupán 33,6%. 2 főt regisztráltak munkanélküliként. Sárfimizdón alig van munkahely, mindössze 8 fő dolgozik helyben. Jelentős arányban járnak Zala megyébe munkát vállalni. A község foglalkoztatási szerkezete agrár jellegű.
A kisközség humán szféráját a kultúrház és a könyvtár jelenti, valamint egy tartós bentlakást nyújtó szociális otthon.
A kis faluban a vállalkozási aktivitás igen csekély, a helyi gazdaságot egy társas vállalkozás képviseli. A kft a mező-és erdőgazdálkodásban érdekelt.

Önkormányzat: 9813 Sárfimizdó, Kossuth Lajos u. 38. Tel.: (94) 373-006

Intézmények: kultúrház, könyvtár, szociális otthon


Szemenye


Lakosság száma: 370 fő


A Kemeneshát déli részén található Szemenyét Kám község választja el a Rábától. A megye déli harmadában, a 8-as főút mellett fekszik.
Első okleveles említése 1217-ből származik. A település ennél régebbi, határában római kori emlékeket találtak. Neve vezéri szálláshoz tartozó szolgák települését jelenti. Határában szőlőhegyek találhatók.
1990-ig jelentősen elöregedett a lakosság, azóta valamelyest fiatalodott.
Szemenyén alig van munkahely, az aktív keresőknek csupán 8%-a dolgozik helyben, a döntő többség ingázik. A foglalkoztatottak több mint fele a mezőgazdaságban dolgozik, a település agrárjellegű.
Szemenyén csak posta és kultúrház működik a humán szféra intézményei közül.
A településen nincs jelentős gazdasági súllyal bíró szervezet, sem társas vállalkozás, az egyéni vállalkozások száma viszont nem marad el a megyétől. Ezek között csupán építőipari vállalkozás nincs, viszont öten tevékenykednek a feldolgozóiparban, ketten-ketten a kereskedelemben, szállításban és egyéb szolgáltatásokban egy-egy pedig a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban. A vendéglátás és kiskereskedelem (egy élelmiszer-, egy kultúrcikk-üzlet, két italbolt) csak a helyi igényeknek megfelelő szintű.


Önkormányzat: 9685 Szemenye, Fő u. 80. Tel.: (94) 376-061
Intézmények: postahivatal, kultúrház

Telekes


Lakosság száma: 610 fő


A Sárvíz és a Zala közé szorult község, Telekes, a Vasi-Hegyhát déli peremén fekszik, Vasvártól délre, a várostól mintegy 14 km-re.
A Sárvíz vidékén elhelyezkedő település első okleveles említése 1255-ből származik.
Alsótelekes templomának titulusa: Szentháromság, Felsőtelekes templomának titulusa: Kisboldogasszony.
Az 1970-es évektől kezdve sokan elvándoroltak. Ez a folyamat 1990-ban megállt, enyhe bevándorlási többlet keletkezett, és újból pozitívvá vált a természetes szaporodás.
Petőmihályfalva mellett Telekes csúcstartó a munkanélküliség tekintetében. A munkaerőállomány 1-e regisztrált munkanélküli. A falu foglalkoztatási szerkezete alapvetően indusztriális. Az aktív keresők 46,9%-a az iparban és az építőiparban dolgozik.
A több mint félezer éves faluban a postahivatal mellett óvoda (22 férőhelyére 32 gyerek jut, 2 pedagógussal), Általános iskola (5 tanárral, 38 diákkal), valamint kultúrház és könyvtár is működik.
A községben nincs jelentős gazdasági súlyú vállalkozás, sőt egyetlen gazdasági társaság sem.
A kilenc egyéni vállalkozóból kettő-kettő az idegenforgalomban és a szállításban, egy-egy pedig a többi gazdasági ágazatban tevékenykedik. A vendéglátás és kiskereskedelem (három élelmiszerüzlet, egy italbolt) is csak a helyi igényeknek megfelelő szintű.


Önkormányzat: 9812 Telekes, Fő u. 2. Tel.: (94) 373-049
Intézmények: postahivatal, napköziottho nos óvoda, általános iskola, kultúrház, könyvtár